A Gönci Járás Borsod – Abaúj – Zemplén megyéhez tartozó járás, amelynek székhelye Gönc.

Területe 549,60 km², népessége 18 722 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. A Járás illetékességi területéhez 30 település tartozik: Abaújalpár, Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Felsődobsza, Fony, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Pere, Regéc, Sima, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly és Zsujta.

Településeinek nagy része az Abaúj- Hegyközi kistérséghez tartozott 2012-ig, de az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségtől is kerültek ide községek.

Az Abaúji kistérség a 64/2004.(IV.15.) Korm.rendelet alapján a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, melyből 23 település az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. A kistérség demográfiai helyzete két egymással ellentétes folyamat eredőjeként alakul. Felgyorsult egy elöregedési trend, amelynek a legfontosabb eleme a gyerekszám csökkenése. Ugyanakkor a térségben az iskolarendszerben végzettséget szerzett fiatalok  a több lehetőséget nyújtó, fejlődő térségekbe költöznek.

Az Abaúji térség az ország legelmaradottabb, legkilátástalanabb mikro – régiói közé tartozik. A leghátrányosabb helyzetű kistérségben az élve születések és a halálozások aránya meghaladja az országos átlagot, az iskolázottság színvonala pedig elmarad attól. Kevesebb a működő gazdasági vállalkozás, alacsonyabb a foglalkoztatás szintje, magasabb a munkanélküliség és az inaktív keresők aránya.

Mivel a térségre az ipar jelenléte egyáltalán nem jellemző, a környék lakossága megélhetésének körülményeit a természet kínálta erőforrások és adottságok kihasználásával próbálja elősegíteni. A térségre a mezőgazdasági területhasznosítás (zöldség, gyümölcs, bogyósok, burgonya-termesztés), a bortermelés (Abaújszántó), valamint az állattartás (sertés, mangalica, szarvasmarha, juh, kecske) és az erdőgazdálkodás a jellemző. Az utóbbi 15 évben a turizmus intenzív fejlődése is megfigyelhető. A térség rendkívül értékes természeti és épített örökséggel rendelkezik, valamint jelentősek a történelmi és egyháztörténeti emlékei is (Hernád-folyó, Zemplén, Boldogkői Vár, Regéci Vár, Kékedi Melczer Kastély, Telkibányai Aranybánya, Vizsolyi Biblia és a református templom).

Abaújváron található meg Közép-Európa egyik legértékesebb gótikus temploma. A hatalmas kiterjedésű freskókkal rendelkező műemlék jelenleg felújítás alatt áll.  Folyónk az extrém vízi sportok és a pecázás szerelmeseinek igényeit elégíti ki.

Pányokon a falusi gasztronómiai csodáival barátkozhat az oda látogató. Itt van néhány kilométerre tőlünk Gönc, Károlyi Gáspár itt fordította magyarra a Bibliát és a híres barackpálinka hazája. Turisztikai attrakcióival várja aranygombos Telkibánya, Vizsolyban pedig Bibilát nyomtathat.  Szlovákia második legnagyobb városa, Rákóczi nyughelye, Kassa, mely szintén egy kőhajítás tőlünk.

Meghatározó jellemzője vonzáskörzetünknek a gazdasági, munkaerő – piaci viszonyainak az alacsony foglalkoztatás, ezzel összefüggésben a nagyarányú munkanélküliség. A meglévő munkaerő összetétele igen kedvezőtlen. A helyben foglalkoztatottak jó része a minimálbéren vagy ahhoz közeli mértékben díjazott. A munkáltatóknak beruházásra, korszerűsítésre igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem telik, ezáltal veszélyeztetett, versenyképességük. Gyakori probléma, hogy az álláskeresők alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek, vagy elavult a szakképzettségük. A munkába járás terén jelentős hátrányt jelent a tömegközlekedési eszközök járatsűrűségének csökkenése.